A gyors növekedéssel együtt gyorsan nő a vérmennyiség is, amihez több vasra van szükség

Vashiány csecsemőkorban...

A vérszegénység kialakulásának több oka is lehet, de a leggyakoribb tényező a vashiány miatti kevés vérfesték- (hemoglobin)képződés. A gyerekkori vashiányos vérszegénység sajnos nagyon gyakori.

Ennek okát legtöbbször a nem megfelelő táplálkozásban találjuk meg. A normál hemoglobinszint függ a csecsemő korától, ezért egy mért érték csak akkor értékelhető, ha ismerjük a gyermek életkorát is.

A vashiány legtöbbször azért alakul ki, mert kevés vasat viszünk be a táplálékkal, de előfordulhat, hogy csökken a vas felszívódása a bélből, vagy több vasra van szüksége a szervezetnek, mint amit a normál táplálék biztosít. Fokozott a vasigény a gyors növekedés alatt és a fertőzések leküzdése során is, és a bevitelnél nagyobb veszteséget jelenthetnek a vérzéssel járó betegségek és a nagyobb vérveszteséggel járó sérülések is.

Növekvő csecsemők

Vasra van szükség az oxigént szállító vérfestéknek, a hemoglobinnak a képzéséhez, az izom mioglobinjához és bizonyos enzimek működéséhez is. A terhesség alatt az utolsó 3 hónapban telnek fel a csecsemő vasraktárai. A koraszülöttek és a kis súlyú újszülöttek gyorsabban nőnek az első életévben, mert általában egyéves korra, de legtöbbször már előbb is behozzák a lemaradásukat. A gyors növekedéssel együtt gyorsan nő a vérmennyiség is, amihez több vasra van szükség, és lehet, hogy a vasraktárak is üresek. A normál súllyal született csecsemő 5 hónapos korára megduplázza a születési súlyát, és egyéves korra a súlya a születési súly háromszorosa. Egyéves kor után a növekedés ehhez képest lényegesen lassúbb. Ez magyarázza, hogy sokkal több vasra van szüksége a csecsemőnek, mint az 1 évnél idősebbeknek. Az anyatej vastartalma nem túl sok, csak 0,6 mg literenként, de sokkal jobban felszívódik, mint a tehéntejé vagy más élelmiszeré. A nem vérszegény, kellő vassal rendelkező anya megfelelő mennyiséghez juttatja a magzatot, és ha normál súlylyal, időre születik a csecsemő, és 6 hónapos koráig szoptatni tudja az anyja, valamint nem éri ez alatt az idő alatt súlyos fertőzés, akkor a vashiány kialakulásának kicsi a valószínűsége.

A szoptatott koraszülött vagy kis súllyal született csecsemő azonban már vaspótlást igényel legalább az élet első 3 hónapjában. A csak tehéntejalapú tápszerrel vagy tehéntejjel táplált csecsemők nem kapják meg a szükséges mennyiségű vasat, ilyen esetben elkerülhetetlen a vashiány kialakulása.

Hogyan jut a szervezetbe a vas?

A táplálék két típusú vasat tartalmaz, az egyik az állati szervezetből származó vas, amit főként a húsokban lévő mioglobinnal, hemoglobinnal és májjal fogyasztunk. Ez könnyen felszívódó és jól beépülő, úgynevezett haemtípusú vas. A másik vas a növényekből, főként a zöld növényekből és a tojásból származik, aminek a felszívódását a többi vele együtt fogyasztott élelem is befolyásolja, és a szervezetben is át kell alakulnia, mielőtt beépül, ezért az ilyen vas hasznosulása rosszabb, mint a haemtípusú vasé. A táplálék C-vitamin- és folsavtartalma fokozza a vasfelszívódást, míg a liszt, a korpa, a teint tartalmazó teák jelentősen csökkentik a vas felszívódását a bélből.

A vashiányos vérszegénység következményei

A vashiány következményei lassan, fokozatosan alakulnak ki, és a tünetei sokrétűek, nem specifikusak, ezért nem mindig kerül időben és kellő fontossággal felismerésre a vashiányos vérszegénység. A sejtek működéséhez szükséges oxigént a hemoglobin szállítja. A legnagyobb oxigénigénye az agynak van. Ha az oxigént szállító vérfestékből hosszú ideig kevesebb képződik, akkor az ilyen csecsemők fejlődésében eltérés található a nem vérszegényekéhez képest. Számos gyereknél végeztek összehasonlító felmérést, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy ha 3 hónapnál tovább fennáll a vashiány, akkor már számos tünet kialakulása jelzi a szövetek huzamos oxigénhiányát. Lemarad a beszédfejlődés, rosszabb az egyensúly- és koordinációs képesség.

A vashiány miatt később beszélő és járó gyermekeknek gyengébb volt az emlékezőképessége, nehezebben tanultak és a későbbiekben lényegesen alacsonyabb volt az IQ-szintjük is. Sokkal többnek volt magatartási problémája, aluszékonyak, fáradékonyak voltak, nem voltak képesek huzamosabb ideig összpontosítani, és türelmetlenebbek voltak.

A vashiány károsítja az immunfunkciót is, ezért a vérszegény gyerekek fogékonyabbak a fertőzésekre, ha megbetegszenek, akkor általában a betegségük lassabban, esetleg szövődmények után gyógyul.

A vashiányosok a közösségbe járás kezdetén sokkal többször betegszenek meg, mint egészséges társaik. Mivel a baktériumok szaporodásához is szükség van vasra, és ezt a beteg szervezetéből meg is szerzik, ezért akiknek már amúgy is kevés vaskészletük volt, azoknak egy-egy fertőzés után még súlyosabb lesz a vérszegénységük.

A vérszegénység megelőzhető

A megfelelő időre, egészségesen, normál súllyal született csecsemő vasraktárai elegendő vasat tartalmaznak, ha az anyja sem volt vashiányos a terhessége alatt. Ez a vasmennyiség és az anyatejjel biztosított vas a csecsemő 6 hónapos koráig fedezi a fejlődéshez szükséges vasat. A gyors növekedés miatti fokozott vasigény az oka annak, hogy a vasraktárak 6 hónapos kor után gyorsan megfogyatkoznak, ezért a csecsemő ettől kezdve kiegészítő étrendi vasat igényel, amit ha nem kap meg, akkor vashiány alakul ki még akkor is, ha tovább szopik, és nem tehéntejjel táplálják. Ettől az időtől kezdve tanácsos az étrendjébe vasban gazdag élelmeket beépíteni, mint például zöldfőzelékek, baromfihús, máj, és C-vitaminban gazdag gyümölcsöket vagy gyümölcsleveket adni mellé, ami javítja a vasfelszívódást. Kerülni kell azonban azokat az ételeket, amik gátolják a vas felszívódását. Amikor az anyatej fogyni kezd, és tehéntejalapú tápszerekkel pótoljuk, akkor célszerű olyan elválasztási tápszert választani, ami vitaminokkal és ásványi anyagokkal, így vassal is dúsított.

A gyárilag előállított babatejeket akár 2-3 éves korig is adhatjuk a gyerekeknek, ezzel is biztosíthatjuk, hogy a natúr tehéntejnél jobban hasznosítható tápanyaghoz juthassanak.

Előfordulhat, hogy a megfelelő táplálék sem biztosítja a vasszükségletet, mert kevés vas volt a vasraktárakban, vagy mert fertőzések miatt sok vas elhasználódott, illetve mert hirtelen nagyobb vérvesztesége volt a betegnek, ezért ilyenkor gyógyszerekkel is fokozni kell a vasbevitelt: Napi 2 mg vasat javasolt adni naponta és testsúly-kilogrammonként. A vaspótlást legalább 68 héten át folytatni kell, majd egyhetes gyógyszerszünet után a vérkép és a szérum vastartalma alapján kell eldönteni a kezelés folytatásának a szükségességét.

Az a tapasztalat, hogy ha érthető módon, érvekkel alátámasztva oktatják az anyákat a megfelelő táplálásra, akkor jobban megteremtik a vérszegénység megelőzésének a feltételeit, mint azoknál, akik nem ismerik a vashiány későbbi következményeit. A csecsemő- és kisdedkori vashiányos vérszegénység világméretű probléma, megelőzésének étrendi gyökerei vannak és helyes táplálkozással többnyire megelőzhető.

Mi az, ami fontos

1. A várandós és szoptató anyák megfelelő vasellátása, vérkép- és szérumvas-ellenőrzés.

2. A leendő anyák és kismamák oktatása a megfelelő csecsemőtáplálásra.

3. A helyes csecsemőtáplálás ellenőrzése.

4. Vashiányra hajlamosító körülmények esetén a gyerek vérképének és szérumvas-értékének az ellenőrzése, szükség esetén gyógyszeres vaspótlás.

Ajánló