Kiállítás a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban

A Budai Krónika

Új kiállítássorozat nyílt 2006 nyarán az Országos Széchényi Könyvtárban Nemzeti ereklye címmel. Ennek keretében a magyar könyvkultúra legértékesebb kincsei kerülnek bemutatásra, melyek a digitális technika segítségével már nemcsak megtekinthetők, hanem magukba a kötetekbe bele is lehet „lapozni”.

Új kiállítássorozat nyílt 2006 nyarán az Országos Széchényi Könyvtárban Nemzeti ereklye címmel. Ennek keretében a magyar könyvkultúra legértékesebb kincsei kerülnek bemutatásra, melyek a digitális technika segítségével már nemcsak megtekinthetők, hanem magukba a kötetekbe bele is lehet „lapozni”. A kiállításon most a Hess András által, 1473-ban kiadott Budai Krónika, vagy eredeti nevén Chronica Hungarorum látható, mely az első nyomtatott magyarországi könyv.

A német származású Andreas Hess 1471 márciusában érkezett Budára Karai László budai prépost meghívására, aki 1470 novemberében járt Rómában Mátyás követeként. Itt diplomáciai tevékenysége mellett sikerült megegyeznie az ott élő nyomdásszal, Hess Andrással is, hogy az jöjjön Magyarországra, bár ez a meghívás nagy valószínűséggel magától Vitéz János esztergomi érsektől, a neves humanistától származott. Hess nyomdája 14 fős, jórészt helybeliekből álló személyzettel működött, akiket a mester itt helyben tanított be. Egy ilyen műhely a korabeli Európában meglehetősen új dolognak számított, hiszen még csak néhány nagyvárosban (pl. Utrecht, Mainz, Párizs, Subico, Bázel) voltak működő nyomdák. Hess a berendezkedés és betanítás kezdeti nehézségeit követően 1472 nyarán állt neki első művének, a Budai Krónikának, amivel 1473 pünkösdjére készült el, művét pedig Karai Lászlónak ajánlotta.

A Budai Krónika valójában több krónika összedolgozásával jött létre, szerzője ismeretlen. A négy nagy részből álló mű a hunoktól 1468-ig, vagyis Hunyadi Mátyás uralkodásának első évtizedéig követi nyomon a magyar történelem eseményeit. Maga a könyv, más korabeli ősnyomtatványokhoz hasonlóan fedőlap nélkül, a korabeli Itáliában használt betűkhöz nagyban hasonlító karakterkészlettel készült, a tudomány jelenlegi állása szerint mintegy 200-240 példányban. Jelenleg a világon mintegy 10 darabról tudni, amiből sajnos csak kettő van Magyarországon. Ebből az egyik, éppen a most kiállított példány az Országos Széchényi Könyvtár állományában található, amit még József nádor vásárolt az intézmény számára 1843-ban.

Hess még egy könyvet adott ki 1574-ben, két görög szerző, Basilius Magnus és Xenophon egy-egy művének a latin fordítását. Ezt követően budai nyomdája nagy valószínűséggel megszűnt, Hess további sorsa pedig ismeretlen, bár a nyomdász ezzel a két művével is örökre beírta magát a magyar művelődés történetébe.

Címkék 

Ajánló