Ijesztő adatok: Komáromnak alig fele magyar, Dunaszerdahelyen 2000 magyar „tűnt el” tíz év alatt

Városon még gyorsabban fogy a magyar

Pozsony. Két keleti várost kivéve az összes dél-szlovákiai városban csökkent a magyarság aránya. Száma egyedül Nagykaposon nőtt. Nyilvánosságra hozták a 2011-es népszámlálás községsoros nemzetiségi adatait is.

MÓZES SZABOLCS

 

Amint az országos adatok alapján várható volt, szinte valamennyi településen csökkent a magyarság aránya. A déli városokban a kelet-szlovákiai Nagykapos és Tiszacsernyő kivételével mindenütt alacsonyabb a magyarság aránya, mint 2001-ben volt. A száma egyedül az előbbi városban nőtt, 43 fővel. Egy évtizede arányait tekintve Nagymegyer számított a legmagyarabb városnak (84,6%), míg abszolút számokban Komáromban lakott a legtöbb magyar (22 452). A tavalyi eredmények alapján a legmagyarabb Gútán 76,7% a magyarság aránya, Komáromban pedig már csak 18 506 magyar él. A második Dunaszerdahelyen is kétezerrel csökkent a magyarság száma. Komáromban a nagyszámú csökkenés egyik oka az ismeretlen nemzetiségűek nagy számában is keresendő – minden tizedik lakos nem vallotta meg etnikai hovatartozását. A táblázatban szereplő városok közül Losoncon volt a legtöbb ismeretlen nemzetiségű (19,2%), a városok közel felében volt arányuk több mint 10 százalékos.

A népszámlálási adatok ismét rámutattak, hogy a magyarság zsugorodása azokat a városokat érinti a legerőteljesebben, ahol eleve alacsony a magyarok aránya. Azokban a városokban, ahol kisebbségben van a magyarság, két kivételtől eltekintve több mint 20%-os volt a csökkenés – például Érsekújvárban vagy Vágsellyén 2001 óta a helyi magyarság negyede tűnt el.

Két város a nyelvhasználati küszöb (tavaly óta már csak 15%) alá esett: Szenc és Vágsellye. Ha a következő népszámlálásig nem nő a magyarok aránya, 2022-ben leszedhetik a magyar táblákat és feliratokat.

Címkék 

Ajánló