A nyitrai régióban ma már kizárólag az önkormányzatok összetételétől és a képviselők meggyőződésétől függ a magyar iskolák sorsa

Zsérén és Gímesen nem lesznek magyar elsősök

Zoboralja. Két iskola kezdi a Zoboralján a következő tanévet elsősök nélkül: a zsérei és a gímesi. A többi ötbe is csak három-négy gyereket írattak, a hét iskola elsősei együtt is alig adnak ki egy közepes létszámú osztályt.

A szülők lemondtak róluk? (Pavol Funtál illusztrációs felvétele)

ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

A legtöbb elsőst – szám szerint hetet – Nagycétényben íratták be. Valamennyien kislányok, és negyedikben Nyitracsehiből is négy kislány csatlakozik hozzájuk, tehát ez egy igazi lányosztály lesz. Kálazról ötödik éve nem írattak elsőst magyar iskolába, az iskolabusz már csak néhány felső tagozatos diákot szállít Nagycéténybe.

A pogrányi magyar iskola lassan elsorvad

A pogrányi alapiskolát a következő tanévtől három elsős látogatja – sajnos, közülük csak egy helybeli, a másik kettő gesztei és lédeci. A falubeliek inkább a szlovák iskolát választják, így aztán abban jövőre már minden évfolyamban külön osztály nyílik, míg a magyar iskola lassan elsorvad. Jövőre ugyan lesz még hatvan diákja, de fennmaradását már csak az önkormányzat támogatásának köszönheti.

A szomszédos Alsóbodokon négy magyar elsős lesz. Dacára annak, hogy a faluban magyar középiskola működik, kétszer annyi gyereket írattak szlovák osztályba, mint magyarba – sajnos, magyar szülők is. A 2000-ben alapított Alsóbodoki Vállalkozói Magán-Szakközépiskolának jelenleg négy osztályban 87 diákja van, közülük 27 – vagyis egyharmaduk – zoboralji. Amint Szakács Jánostól, az iskola igazgatójától megtudtuk, a negyedik osztályba 13, a harmadikba 4, a másodikba 5 és az elsőbe hat diák jár a Nyitra környéki falvakból, a többiek a Csallóközből, a Mátyusföldról, a Lévai járásból és Nagykürtös környékéről származnak. Idén két első osztályt szeretnének nyitni, de még nem tudják, mennyi lesz az érdeklődő.

Hét faluból

huszonkét elsős

Egyetlen magyar elsős sem lesz idén Gímesen és Zsérén. A gímesi kilencosztályos alapiskola alsó tagozatán szeptembertől csak két másodikos és négy harmadikos tanul, Zsérén pedig, ahol tavaly vonták össze a magyar iskolát a szlovákkal, csupán négy másodikos marad.

Kolonban négy elsős lesz, vagyis elméletileg a gímesi alapiskola ötödik osztályát négy év múlva ez a négy diák fogja látogatni – ha addig fennmarad az iskola.

Kérdés, hajlandó lesz-e az egyes falvak önkormányzata finanszírozni egy olyan oktatási intézmény túlélését, amelybe a faluból kevesebb gyerek jár, mint a szomszéd településekről, és fordítva – meggyőzhetők-e a polgármesterek, hogy a szomszéd falu magyar iskolájának fizessenek fejpénzt a diákokért, ha helyben van szlovák iskola. A régióban ma már az önkormányzatok összetételétől és a képviselők meggyőződésétől függ a magyar iskolák sorsa, mert a szülők – a jelek szerint – lemondtak róluk.

Külön osztály

a falusi gyerekeknek

A 2009/2010-es tanévben a hét magyar iskolában összesen huszonkét elsős lesz, egyetlen közepes osztályra való. Négy év múlva a gímesi alapiskolában négy, a pogrányiban hét, a nagycétényiben tizenegy ötödikes tanul a hatszor ennyi diákra méretezett tantermekben – ha ugyan akkor még mindhárom iskola működik.

Az elmúlt években szó volt arról, hogy a régióban egyetlen teljes szervezettségű iskolát kellene csak fenntartani, de konkrét lépések azóta sem történtek az ügyben. Talán azért, mert már maga az iskola, majd a pedagógusok és az igazgató kiválasztása is konfliktusokat szülne, és semmi garancia nincs arra, hogy a szülők vállalnák a gyerekek utaztatását a közös iskolába. Sokkal reálisabbnak tűnik, hogy a többség inkább a helyi szlovák iskolát választja, ha nem is az első osztálytól, de ötödiktől biztos.

A Nyitrához közeli falvakból már most is sokan járatják városi szlovák iskolákba a gyereküket, annak ellenére is, hogy némelyikben – úgymond a felzárkóztatásuk érdekében – külön osztályba csoportosítják a falusi diákokat. (vrabec)

Címkék 

Ajánló