Tovább drágul a tojás

A szlovákiai termelők szerint igazából Nyugat-Európában van tojásválság, nálunk nem kellene, hogy legyen, mert elég tojást termelnek, sőt nem is tudják mindet eladni belföldön. A kereskedelmi láncok viszont olcsóbban tudnak vásárolni a külföldi termelőktől, a hazai tojás drágább.
 
TASR/AP felvétel
A krízis előidézője a hollandiai fipronilmérgezési botrány, amely jelentős mértékben érintette Németországot és Belgiumot is. Óriási tojótyúkállományokat kellett megsemmisíteni. „Milliós nagyságrendről van szó, emellett több millió tojást is ki kellett vonni az európai forgalmazásból. Ezenkívül tojást tartalmazó termékeket is meg kellett semmisíteni, a szlovákiai piacon is” – tájékoztatta lapunkat Ľubomír Urban, a Szlovákiai Baromfiszövetség titkára. A hatalmas kiesés áremelkedéshez vezetett, Hollandiában 90, Németországban 70 százalékkal drágult a tojás, és minket sem került el. Ennek ellenére Szlovákia önellátó tojásból, ami kevés agrártermékről mondható el. „Sőt, többlettermelés volt az utóbbi időben, a hazai termelők a tojás 75 százalékát tudják eladni idehaza, a kereskedelmi láncok többre nem tartanak igényt, inkább az olcsóbb külföldit részesítik előnyben. De arról hallgatnak, hogy az importált tojás kisebb a hazainál. A honi nagytermelők a tojások csaknem negyedét külföldön próbálták eladni” – mondta Urban. Eközben a nagy nemzetközi láncoknak problémái vannak a tojásellátással, mivel az európai országokban tojásválság van, például a szinte nagyhatalomnak minősített Lengyelországban is. Korábban a szlovákiai közétkeztetésbe is nagy mennyiségű külföldi tojás került, így ott is komoly a kiesés. 
 
„Karácsony előtt nő a tojás iránti kereslet, így idén lehet hiány. Azt viszont leszögezhetem, hogy a szlovákiai termelők több tojást szeretnének szállítani a piacra. Egyelőre nem tudni, hogyan alakul az ár, arról a kereskedők döntenek. A tojásválság a tél végéig elhúzódhat, amikor a fiatal tojók elkezdenek tojni azokban az országokban, ahol az állományokat meg kellett semmisíteni. Az áremelkedés szerintem novemberben tetőzik” – vélekedett Urban. 
 
Több agrárszakember szerint január végére már megszűnik a tojásprobléma: nem drágul tovább és lesz belőle elég a boltokban. 
 
Dupla ár 
 
„A média most sokat foglalkozik azzal, hogy milyen drága a tojás. Utoljára azonban 2012-ben volt olyan ár, amelyről mi, termelők azt mondtuk, hogy jó, ami azt jelenti, hogy megfelelő nyereségünk volt az eladásnál” – mondta lapunknak Máté Tibor, a Gútai Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Azóta nem hogy nyereségük nem volt, sokszor nullára sem tudták kihozni az értékesítést. 
 
„Akkor lenne nyereség, ha a tojás darabját 6,1–6,2 centért tudnánk eladni, de ez az érték is szinte állandóan változó, függ a búza, a kukorica, a szója, az áram és a gáz árától is. A jércenevelés úgy 15 hét, mintegy 20 hetes korukban kezdenek el tojni a tyúkok, nagyjából egy éven át, majd kiselejtezzük az állományt. Az éves átlag egy tojótól 320 tojás, ami kiváló. Az üzletláncok nyáron 3,8–4 centért vették darabját, most viszont 8–9 cent alatt nem adták” – mondta el Máté Tibor, aki szerint húsvétig tarthat tojásválság. 
 
Drága lesz az átállás 
 
Szlovákiában jelenleg csaknem 90 százalékban a ketreces tojótyúktenyésztési technológiát alkalmazzák, a szakemberek szerint ez a legkedvezőtlenebb állattartási forma. Brüsszel 2012-ben fogadott el rendeletet a ketreces technológia korszerűsítéséről, néhány nemzetközi üzletlánc azonban már korábban a tenyésztők tudtára adta, hogy 2025-től kizárólag az alternatív állattartási technológiában nevelt tyúkok tojását vásárolja fel. Az áttérés komoly kiadásokat jelent a tenyésztők számára. (sb)
 

Ajánló