Továbbra is veszteséges a tejtermelés

Pozsony |

A vaj és egyes tejtermékek fogyasztói ára az elmúlt időszakban jelentősen megugrott. A drágulás legnagyobb haszonélvezői azonban továbbra sem a tejtermelők, a nekik fizetett összeg ugyanis a költségeiket sem fedezi. 

Jozef Jakubčo illusztrációs felvétele

Az idei év elejétől a nyers tehéntej felvásárlási ára Szlovákiában átlagosan 10 százalékkal nőtt, november közepére a kilogrammonkénti ár így megközelítette a 32 centet. A tejtermelők egy kilogrammra jutó költségei azonban 41 cent körül mozognak, vagyis az ezzel foglalkozó vállalkozások minden egyes kilogrammon még mindig nagyjából 9 centes veszteséget érnek el.

„Mindezt figyelembe véve,nem csoda, hogy Szlovákiában mára mindössze 440 tejtermelő maradt, míg például 2009ben még 640-en voltak” – nyilatkozta Margita Štefániková, a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségének az igazgatója. Szerinte ezért részben a tejfeldolgozók is felelősek, amelyek kevesebbet fizetnek a termelőknek az uniós átlagnál: a különbözet kilogrammonként a 4 centet is elérheti. 
Lemaradunk azonban a termelőknek fizetett állami támogatásokban is. A kormány az elmúlt időszakban ugyan komolyabb támogatást fordított a fejőstehén-állomány stabilizálására, és az uniós források is hozzájárultak a csekély fellendüléshez, a jövő évi állami költségvetés tervezetében azonban egyelőre nem különítettek el külön összeget erre a célra. 

„Az eddigi támogatás egy kilogrammnyi tej előállítására 4 cent, tehát még mindig 5 cent hiányzik ahhoz, hogy a termelők legalább kiegyenlített gazdálkodást folytathassanak. Idén nagyjából 850 millió kilogrammnyi tej előállításával számolunk. Ha ezt beszorozzuk a hiányzó 5 centtel, kiderül, hogy az ágazat idei vesztesége meghaladja a 42 millió eurót. Csak összehasonlításképpen: Csehországban az állami támogatás eléri a 100 millió, Magyarországon pedig a 300 millió eurót” – tette hozzá Štefániková. Szerinte azonban a fogyasztóknak is jobban tudatosítaniuk kellene, hogy a hazai tej- és tejtermékek előállítói munkalehetőséget biztosítanak az elmaradottabb, kevesebb munkalehetőséget nyújtó régiókban, ráadásul a termékeink kiváló minőségűek, vagyis azokat kellene előnyben részesíteniük a gyakran jóval silányabb behozatallal szemben. (sb)

Ajánló