Az egy év haladékot ki kell használni

Pozsony |

Egy év haladékot kaptak a kis létszámú osztályok, a szakmai szervezeteknek és a pártoknak gyorsan kell dönteniük. Paradox módon Dél-Szlovákiában a szlovák iskolák jelentős része is pórul járhat a szigorúbb minimális létszámok miatt.

Somogyi Tibor illusztrációs felvétele
A parlament kedden szavazta meg a közoktatási törvény módosítását, magyar szempontból ennek leglényegesebb eleme a minimális osztálylétszámokra vonatkozó rendelkezés volt. Szeptembertől csak 11 tanulóval lehetett volna első osztályt nyitni az alapiskolákban, ez országos szinten több száz iskolát megszüntetett volna, elsősorban az ún. kisiskolákat (1-4-es intézményeket). A kormánypárt végül megszavazta a Híd módosító javaslatát, így ez a rendelkezés csak jövőre lép érvénybe. „A Smerben rájöttek, hogy a rendelkezés szlovák iskolákat is érint. Az önkormányzatok nincsenek felkészülve a következő lépésre“ - mondta lapunknak Érsek Árpád, a módosítás beterjesztője. „Valószínűleg rájöttek, hogy számtalan, szeptembertől megvalósíthatatlan dolog van benne“ - véli Jókai Tibor, a pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke.
 
Ketyeg a bomba
 
Hiába az egyéves haladék, ha jövő tavasszal az új parlament nem módosítja ismét a törvényt, 2016 szeptemberében kb. száz magyar iskola kerül veszélybe. „A mostani halasztás ráadásul csak az alapiskolák alsó tagozatára vonatkozik. A felső tagozatokat, valamint a középiskolákat nem érinti“ - mondta lapunknak A. Szabó László, az MKP oktatási alelnöke. Állítása szerint pártja az SZMPSZ-szel és a magyarországi Rákóczi Szövetséggel együtt az elmúlt hónapokban részletes elemzést dolgozott ki, amelyben felmérték, mely iskolákat érinthet a bezárás, hová mennyien és honnan járnak, milyen az intézmények állapota, lehetséges-e a buszoztatás a környező községekből. A. Szabó szerint az adatok ismeretében kellene átgondolni a helyzetet. A prioritásnak a törvény jövő évi megváltoztatásának kell lennie, ha viszont ez nem megy, akkor közösen más megoldást kell találni. A közösen alatt elsősorban az érintett iskolaigazgatókat és polgármestereket érti.
 
Azt mind a két politikus és a pedagógusszövetség vezetője is elismeri, hogy főként az utóbbiakat lesz nehéz meggyőzni. Egy polgármester sem akarja, hogy pont az ő iskoláját csukják be. A tisztánlátást az is nehezíti, hogy a törvény több passzusa is nehezen értelmezhető. Pl. kivételt lehet adni a minimális osztálylétszám alól, ha a tanuló 6 km-nél távolabbról jár be. „Senki nem tudja, honnét számolják a 6 km-t. Nincs ehhez magyarázó rendelet“ - mutat rá Jókai Tibor. Egy másik furcsa rész: az első osztályban legalább 11 gyereknek kell lennie, 2-4. osztály viszont már csak 13-as minimális létszámmal nyitható. „Hogyan lesz 11 elsősből 13 másodikos?“ - teszi fel a kérdést A. Szabó László.
 
Rosszabb lehet
 
Jövőre lehet remény a módosításra, ám a Smer mellett a szlovák jobboldali politikusok egy része is iskolabezárás-párti - ez megmutatkozott a parlamenti vita során is. Így nem biztos, hogy a módosításra lesz politikai akarat. „Néhány helyen lesz racionalizáció, de erre az államnak is fel kell készülnie“ - véli Érsek Árpád. Egy lehetséges megoldás lehet az iskola fenntartójának megváltoztatása, így könnyíteni lehet a feltételeken: önkormányzatiból magánvagy egyházi intézménnyé válhat az iskola. Ám ezzel is lehetnek bonyodalmak „A fenntartóváltást a minisztériumnak kell jóváhagynia, s azt már korábban be kell jelenteni. Nem olyan egyszerű, de ez is egy lehetőség“ - mutatott rá A. Szabó László.
 
A szlováknak árt
 
A minimális osztálylétszám a középiskolák esetében is érvényes, itt ráadásul nem történt halasztás. Ez Dél-Szlovákiában viszont leginkább a szlovák gimnáziumokat sújtja. „Párkányban, Királyhelmecen, Nagykaposon, Ipolyságon, Zselízen a szlovák gimnáziumban nem felvételizett annyi gyerek, hogy osztályt tudjanak nyitni“ - magyarázta a pedagógusszövetség vezetője. Az MKP alelnökének információi szerint pedig a dunaszerdahelyi és a somorjai szlovák gimnáziumba sem jelentkezett legalább 17 tanuló.
A szakmai szervezetek és a pártok augusztusban folytathatják a tárgyalásokat a témában. „Nem lehet úgy tenni, mint a 2013-as törvénynél, amikor mindenki várta a csodát“ - véli Jókai Tibor, akinek meghívására három héttel ezelőtt egyeztettek utoljára a felek.
 

Ajánló