Lunter: „Le akarok számolni a korrupcióval”

Külföldi, illetve jól bevált hazai példákból inspirálódva formálná át Besztercebánya megye működését Ján Lunter, a jelenlegi megyefőnök legesélyesebb kihívója. Őt kérdeztük elképzeléseiről és arról is, miért nem utasította vissza a Smer támogatását.

Ján Lunter
Somogyi Tibor felvételei

Miért szeretne megyefőnök lenni Besztercebánya megyében?

Eddigi életem során megtapasztaltam, hogy lehet változtatni a dolgokon. A semmiből építettem fel a családi céget, sikeres pályafutás van mögöttem, a gyermekeim külföldön tanultak, már ők irányítják a gyárat, tehát nyugodtan élhetnék a hobbimnak, a méhészetnek. Ugyanakkor látom azt is, hogyan változhatnának a dolgok a megyében, mégsem változnak. Egy civil szervezet, a Besztercebányai Alternatíva (Banskobystrická alternatíva) szólított meg, megbízom bennük, mert 10 éves működésük alatt mindig a választók érdekei mellett álltak ki, és mentesek a korrupciótól. Nagyon sokan csak a saját érdekeik miatt indulnak a választásokon, a korrupció az egész megyét, az egész országot behálózta. Érvényes volt a jelszó, hogy aki nem lop, az a saját családját lopja meg. Az eddig szerzett élettapasztalatommal a hat gyermekem és a nyolc unokám miatt azért indulok a megyei választásokon, mert úgy érzem, van erőm, hogy változtassak a jelenlegi helyzeten.

Milyen állapotban van Besztercebánya megye?

Ha nemcsak az utóbbi 4 évet nézzük, hanem a korábbi megyefőnökök eredményeit is, vagyis hogyan fejlesztették a megyét gazdasági, területi szempontból, akkor azt látjuk, hogy Besztercebánya megye a többi megyéhez képest hanyatlani kezdett.

Hogyan akarja megállítani ezt a hanyatlást?

Összedugtuk a fejünket a kommunális politikában jártas emberekkel, illetve azokkal, akik megszólítottak, és felmértük, mire lenne szüksége a megyének. Arra jutottunk, hiányzik egy jó program és egy olyan csapat, amely valóban változtatni akar a dolgokon. Hiányzik egy olyan megyefőnök is, aki nem Brüsszelben vagy a parlamentben tölti az idejét, hanem keresi a megyében rejlő lehetőségeket. Még ha akad is, aki azt állítja, hogy a megyének nem tartozik a hatáskörébe új munkahelyeket teremteni, szerintem viszont a megyék fejlesztésére vonatkozó törvény alapján igenis teremthet munkahelyeket.

Mik lennének az első lépései, ha megnyerné a megyei választásokat?

Először megnézném, hogyan tudnám a programunk megvalósításához alakítani a megye költségvetését. Szeretnénk a déli régiók mezőgazdasági területein ismét beindítani a gyümölcs- és zöldségtermesztést. Hasonlóan fontos a turizmus fellendítése, bár a megyének van ilyen szakosztálya, de nem látni, hogy bármit is tettek volna a turizmus érdekében. A törököktől vagy az osztrákoktól inspirálódhatnánk, utóbbiak síelni, kerékpározni csalogatják a turistákat. Szlovákia aktívan nem vonzza a turistákat, a megye nagyon aktív lehet ezen a téren, és számos munkahelyet alakíthat ki. Rossz helyzetben van a közlekedés. Csúcsidőben a déli településekről el tudnak jutni Besztercebányára, de csúcsidőn kívül már gondot jelent például Nagykürtösről eljutni a környező településekre. A dél-morvaországi példára meg lehetne szervezni az integrált tömegközlekedést, mely egy központi irányításnak köszönhetően gyorsabb és olcsóbb közlekedést eredményezne. Nyilván eleinte befektetést igényel, de később olcsóbbá válhat a megyén belüli tömegközlekedés.

Térjünk vissza a munkahelyteremtéshez. Kotleba 10–15 ezer új munkahelyet ígért. Hogyan teremtene új munkahelyeket, hogy az ne csak üres ígéret maradjon?

A friss diplomások mellett a kisiparosok, kézművesek, de azok is külföldre mennek dolgozni, akik például a mezőgazdaságban dolgozhatnának. Olyan támogató csapatokat akarunk kialakítani, melyek a polgármestereknek és a kezdő vállalakozóknak segítene tájékozódni abban, hogyan juthatnak támogatáshoz a megyétől, az Európai Uniótól, a Svájci és a Norvég Alapoktól. Ez a csapat segítő kezet nyújtana például abban is, hogy melyik alaphoz érdemes fordulni. Lobbizni fogunk az R2-es és az R1-es gyorsforgalmi utak befejezésért, illetve folytatásáért. Az R2-es befektetőket hozhatna a megyébe. Példaértékűnek tartom Szepesgörgő és Vladimír Ledecký úr történetét, aki szociális vállalatok, kovácsműhelyek kialakításával, kőművesmunkák végzésével képes volt 10 százalékra csökkenteni a munkanélküliek arányát a romák körében. Kialakították a saját mikrorégiójukat, sőt, ipari parkjuk van, amelyet angol nyelven hirdetnek. Eperjes megye azért nyitott irodát Brüsszelben, hogy befektetőket találjon. Ha megnézzük a Besztercebányai vagy a Rimaszombati járás ipari parkjait, ott nem látunk ilyen aktív törekvéseket a külföldi befektetők idevonzásához. Intenzív, rendszeres munkára van szükség ezen a téren. Bár mindezek ellenére is előfordulhat, hogy nem járunk sikerrel, ezért támogatni szeretnénk azokat a fiatalokat is, akik külföldről hazatérnek, és itthon szeretnének boldogulni. Svájci mintára bevezetnénk a regionális pultokat. Ezzel a saját terméket előállító farmerokat, kézműveseket segítenénk, hogy ne maguk szállítsák a termékeiket például Pozsonyba, mert nagyobb lenne a költségük, mint a hasznuk. Az élelmiszereket az élelmiszerüzletekben, a kézművesárut pedig a szállodákban lehetne értékesíteni.

A megye egyes járásaiban magas a tartósan munkanélküliek száma, őket szociális vállalatokon keresztül foglalkoztatná. Alapíthat a megye ilyen vállalatokat?

A szociális vonatkozásokat figyelembe vevő gazdaság az egész Európai Unióban fontos része a gazdaságnak. Nálunk legfeljebb néhány védett műhelyről beszélhetünk, illetve a Tomanová asszony idejében megbukott szociális vállalatokról. Viszont ha megnézzük, hogyan működteti őket Vladimír Ledecký, egyértelműen megvalósítható, eredményei önmagukért beszélnek. Másik példának ott van Ivan Mako, a Fiatal Romák Társulásának elnöke, aki olyan nők foglalkoztatásával működtet mosodát, akik 14 évig nem dolgoztak. Elképzelésemet Miroslav Beblavýval is egyeztetettem, ő is azon a véleményen van, semmi nem áll a megye útjában, hogy a Regionális Közútkezelő Vállalatok mintájára létrehozzon ilyen vállalatokat. A tartósan munkanélkülieknek képzéseket tartanánk, hogy visszaszerezzék, illetve kialakítsuk náluk a munkaszokásokat. Egyik napról a másikra biztosan nem fog menni, de Ledecký az embereit már autógyárakban, építkezési vállalatoknál helyezi el. A megye a polgármestereknek is segítő kezet nyújthat, ilyen vállalatok kialakításánál különböző alapok felhasználásával.

Marian Kotleba gyakorlatilag elvágta a megyét az uniós alapoktól. Hogyan fogja kezelni ezt a helyzetet?

A tiltás egy év múlva lejár, pozitívumként értékelem, hogy a kormány ebben a kérdésben részben megkerülte a megyei hivatalt, hiszen a minisztériumokon és a városon keresztül lehet támogatásért folyamodni. A Losonci Szociális Intézet vezetője, Denisa Vincová két projektje is sikeres volt így, Kotleba viszont egyiket sem írta alá. Biztos vagyok benne, hogy más megyefőnöknél ezzel nem lesz gond.

Ha a tiltás letelik, a megyének 1–1,5 éve lesz arra, hogy lehívja az uniós alapokból azt az összeget, melyet négy év alatt meríthetett volna. El tud majd végezni a megyei hivatal egy ilyen komoly adminisztratív munkát, hiszen saját forrásaiból is alig tud fejleszteni?

Én másképp látom ezt a kérdést. 2600 kilométernyi tartósan elhanyagolt útszakasz van a megye hatáskörében, ráadásul ezek alapozásával is gond van. Az uniós forrásokból 20,5 millió eurót fordíthatott volna a megye utak felújítására, ami 300 kilométernyi szakasz helyreállítását fedezhette volna. Kotleba óriásplakátjain 300 helyett 600 kilométernyi útszakasz felújításával kampányolhatna most. Ha valóban jó utakat szeretnénk, költségvetést kell készítenünk a felújításukra, állami támogatással – ahogyan a kórházakat is tehermentesítették – vagy egyéb forrásokból, de pénzt kell találnunk az utak felújításukra. A részadóból is évről évre egyre több folyik be a megye kasszájába, az elmúlt ciklusban 80 millió euróval több. Úgy vélem, saját forrásokból is fejleszthetünk.


A "Lunter" tofugyárban

A jelenlegi megyefőnök nem támogatta a rimaszombati és a garamszentkereszti kórházak egy-egy épületének eladását, melyek évek óta kihasználatlanok. Hogyan látja ezt a kérdést?

A felsoroltak mellett hasonló a helyzet a nagyrőcei kórházban is. A legapróbb részletekig ugyan nem ismerem a problémakört, de talán a hosszú távú bérlet egy euró fejében megoldás lehet mindkét fél számára. Természetesen olyan feltételekkel, melyek alapján a bérlő javítana az épületek színvonalán, magyarán: felújítaná őket.

Saját csapattal vág neki a megyei választásoknak. Miért éppen rájuk esett a választása?

Olyan embereket választottunk, akik már valamit letettek az asztalra. Mirka Vargová a Malohont helyi akciócsoportot alapította meg, Katka Moncoľová (mindketten a rimaszombati régióban tevékenykednek – a szerk. megjegyzése) pedig az egész megye területén aktívan segíti a testi fogyatékkal élő gyermekeket. Önzetlenül dolgoztak, dolgoznak a társadalomért. Csatlakozott hozzánk a Fehér Holló díjas Ľubica Lapinová is, az ő személye is garancia arra, hogy mentesek leszünk a korrupciótól.

Magyar nemzetiségű szakemberekkel, aktivistákkal nem akarta erősíteni a csapatot?

Kerestünk magyar embereket is. Tornalján megszólítottunk néhányat, induljanak velünk a megyei választásokon. Azok a fiatalok azonban úgy fogalmaztak, egyelőre a helyi politikában akarnak tevékenykedni. Nem jártunk sikerrel a roma jelölttel sem. Mégis hiszem, hogy együtt tudunk működni.

Sokan felróják önnek, hogy nem határolódott el a Smertől. Miért nem utasította vissza a kormánypárt támogatását?

Nem politikai jelölt vagyok, és nem kívánok belépni egyetlen pártba sem, ugyanakkor a jobb- és a baloldali szavazót is megbecsülöm. A Smer nem állított saját jelöltet, engem támogatnak. A Smer elutasítása egyben a szavazói elutasítását is jelentené. Elfogadtam a támogatásukat, mert minden szavazót becsülök.

Nem tart attól, hogy megismétlődik az korábbi helyzet, amikor éppen a Smer támogatása miatt nem szavaztak az emberek Vladimír Maňkára, így Kotleba lett a megyefőnök?

Maňka úr a múltjával együtt a Smer jelöltje volt. Én nem támogatom a Smert, a párt támogat engem. Vannak olyan visszajelzéseink, hogy néhányan a pártok szemszögéből nézik a választásokat. Én azonban változtatni akarok a megye működésén. Döntés előtt álltam: vagy belefolyok a pártharcokba, vagy a választók érdekében együttműködöm a különböző pártok képviselőivel. Nem szeretném, ha a megyei képviselő-testület működése politikai csatározásokban, civakodásokban merülne ki. Azt szeretném, ha megállapodnánk a közös vízióban, és keresnénk a megvalósításhoz vezető utat. Ha azonban a polgárok nem mennek el szavazni, akkor nincs esély a változásra. Ezért mindenkit, aki korrupciómentes megyét és változást szeretne, arra kérek, menjen el szavazni november 4-én.

Ajánló