Gál Zsolt: A magyar pártok rontották el leginkább a kampányt

Hogyan értékeli a megyei választások eredményeit?

Somogyi Tibor felvétele

Mindenképpen meglepetésről van szó, amit viszont nem kell túlértékelni az országos politika szempontjából. Újra megmutatkozott, hogy Fico nem legyőzhetetlen, és a Smerben nem zseniális stratégák ülnek, ugyanis azok a változások, amiket a választási szabályokban hoztak, illetve a jelöltállítási taktikáik öngóloknak bizonyultak. Itt főleg az egyfordulós választás bevezetésére gondolok, illetve arra, hogy két héttel a választás előtt már nem lehetett közvélemény-kutatásokat közzétenni.

Miért ne vonjunk le ebből országos szintű következtetéseket?

Igaz, hogy a jobboldal jelentős győzelmet aratott, viszont azt is hozzá kell tenni, hogy pont a két hagyományos jobboldali bástyában, Pozsonyban és Kassán volt nagyon szoros az eredmény. Márpedig Pozsony és Kassa nélkül már nem lenne ilyen szép az eredmény. A másik fontos dolog, hogy a részvétel a megyei választásokhoz képest nagyon szép volt, s én úgy látom, hogy elsősorban azért nyert most a jobboldal, mert elsősorban az ő hagyományos választói, a városi középréteg ment el nagyobb arányban szavazni. Ez azonban nem lenne elég országos szinten, ahol 50-60%-os a részvétel, s a baloldali-populista szavazók is nagy arányban részt vesznek.

Nyilvánvalóan nem segített a Smernek, hogy nem lehetett az utóbbi két hétben felméréseket közölni, mert a választóik abban a tudatban éltek, hogy jelöltjük szinte mindenütt az élen van, ezért nagyobb számban maradhattak távol az urnáktól.

Így van, ám azt hozzátenném, hogy a Smerben biztos voltak belső felmérések, amikből tudhatták, hogy mi készül, ennek ellenére nem voltak képesek az utolsó percben mobilizálni a szavazóikat. Viszont a jobboldal ott nyert könnyen – ez alatt Zsolna, Eperjes és Nagyszombat megyét értem – ahol volt egy viszonylag karizmatikus, autentikus jelöltje, aki országos szinten is ismert. Ennek ellenpéldája részben Pozsony és Kassa, illetve Nyitra és Trencsén, ahol nem volt ilyen jelölt. Főként Pozsonyban mutatkozott meg, hogy az SaS alulbecsülte a választást, hiszen jelöltje, Juraj Droba csak nagyon nagy szerencsével tudott nyerni.

Mi a véleménye a két magyar párt eredményeiről?

Szerintem ők taktizálták félre a leginkább ezeket a választásokat. Egy csomó, egymásnak ellentmondó helyi taktika volt, amely szinte mindenütt csődöt mondott, viszont nem volt semmilyen országos stratégia. S ez mindkét pártról elmondható. Vagy menjünk a Smerrel, de akkor mindenhol, vagy álljunk az ellenzék mellé, de következetesen, ám az nem működik, hogy hol erre, hol arra az oldalra állunk. Olyan is lett az eredmény. Besztercebánya megye kivételével, ahol mindkét magyar párt Ján Luntert támogatta, a magyarok jelöltjei vagy támogatottjai szinte mindenütt vereséget szenvedtek. Kivétel Nyitra megye, ahol a Híd által támogatott Milan Belica győzött, ezt azonban aligha lehet győzelemnek nevezni. Inkább orbitális szégyennek mondanám, hogy Bugárék beálltak a Smer és az SNS oldalán az ex-HZDS-es Belica mögé, aki annak idején a magyarellenes szlovák koalíció arca volt. Ez a győzelem szerintem a Híd számára felér a vereséggel.

S mi a helyzet az MKP-val?

Úgy gondolom, hogy az MKP szalasztotta most el a legnagyobb lehetőséget azzal, hogy Kassán beállt Raši mögé. A Hídnak ugyanis már nem volt annyi elrontanivalója, miután országos szinten szövetkezett a Smerrel és az SNS-szel. Az MKP viszont megtehette volna, már csak azért is, hogy magyar pártként megkülönböztesse magát a Hídtól, hogy mindenütt, ahol nem indít saját jelöltet, a jobboldalt támogatja. Ezzel erős jelzést küldött volna a jobboldali pártoknak a tekintetben, hogy országos szinten is megbízható partner, aki nem paktál le a Smerrel, ahogy ezt a Híd tette. Azt sem tartom kizártnak, hogy ha ezt megteszik, legalább egy megyében: Nagyszombatban vagy Nyitrán a jobboldali koalíció melléjük állt volna. Viszont azzal, hogy Kassán beálltak a smeres Richard Raši mögé, teljesen hiteltelenné váltak a szlovák jobboldal számára, és azt üzenték: ha netalán bekerülnénk a parlamentbe, könnyű szívvel lepaktálunk a Smerrel, ha éppen ez áll érdekünkben. Tehát a potenciális jobboldali partnereknél sem szereztek pontot, s a Hídtól sem sikerült megkülönböztetniük magukat. S mellékesen, Pozsony kivételével, még győzni sem sikerült sehol.

Várható, hogy ennek tükrében a két párt változtat a magatartásán, s esetleg újra megnyílik az összefogás lehetősége?

Ezt kétlem. Az MKP győzelemnek fogja beállítani az eredményét, mivel ott, ahol tömbmagyarság él, képviselői szinten tarolt a párt. Viszont ezt szerintem úgy is elérték volna, ha megyefőnöki szinten a jobboldal mellé állnak mindenütt, s egyben most nyitva lenne számukra az út a parlamentbe jutás és az országos jobboldali együttműködés felé.

Mindez mit vetít előre a magyar-magyar együttműködés szempontjából? Lehet-e olyan effektusa a megyei választásoknak, hogy a két párt végre tudatosítja, hogy össze kell fognia?

A logikus válasz persze az lenne, hogy együtt kell működni, mert mindkét párt azt kockáztatja, hogy nem jut be a parlamentbe, s már egyikük sem számíthat arra, hogy egy közös jobbközép listán beviszik őket. Ennek ellenére reálisan nézve nem látom ezt túl valószínűnek.

Ott, ahol a két magyar párt a legaktívabb volt a kampányban, Nagyszombat megyében, egymás ellen kampányoltak. Erről mi a véleménye?

Nevetségesnek tartom. És teljesen hiteltelennek. Ha a jelenlegi kormánykoalíció egyik pártjának a tagja, aki történetesen még kormánytag is, azzal kampányol, hogy az ellenfele a Smerrel szövetkezve folytat korrupciós ügyleteket megyei szinten, azt nem lehet túl komolyan venni. Még akkor sem, ha a konkrét ügyekben valószínűleg igaza van. De lám, a választók számára sem volt ez a kritika hiteles. Még egy nagyon fontos dolgot mutattak meg újra a választások: hogy magyar szempontból rossz ez a megyei felosztás. Nem magával a megyerendszerrel van gond, hanem azzal, hogy a megyéknek semmi közük a történelmi régiókhoz. Ha például létezne Komárom megye, ott nyugodtan megküzdhetne egymás ellen a két magyar párt. Mindenképpen vissza kellene tehát térni a megyei felosztásról szóló vitához, és esélyt adni a történelmi régióknak.

Ajánló