Menekültkvótát javasol az EP

Strasbourg |
A menedékkérőket automatikusan elosztanák az EU-tagállamok között, aki nem fogadna be menekülteket, uniós támogatástól eshet el.
SITA/AP-felvétel
Az új dublini rendszer
Minden tagállamnak ki kell vennie részét a menedékkérők befogadásában – kötelező kvóták
Minden menedékkérőt regisztrálni kell
A menedékkérők nem hagyhatják el a számukra kijelölt államot
Felgyorsítanák a menedékkérelmi eljárást
A dublini rendszer átalakítását a 2015-ös menekültválság óta tervezi az Európai Unió. A dublini szabályok határozzák meg, mely tagállam felelős egy-egy nemzetközi védelemért folyamodó menedékkérő ügyének elbírálásáért. A tervek szerint a jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan a felelős a kérelem elbírálásáért, ahová a menedékkérő megérkezik Európában – ehelyett a menedékkérőket gyorsan és automatikusan, kvóták alapján szétosztanák a tagállamok között. A szabályok be nem tartása azt vonná maga után, hogy az adott tagállam kevesebb EU-s forráshoz férne hozzá.
 
Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága által készített javaslat liberálisabb az Európai Bizottság javaslatánál is. Ez azonban még mindig csak egy javaslat, amelyet az EP-nek most az Európai Tanáccsal, vagyis a tagállamok képviselőivel – ebben az esetben a belügyminiszterek tanácsával – kell egyeztetnie. A mandátumot 390 igen vokssal 175 nem ellenében szavazta meg az EP, elsősorban a szocialista és a liberális képviselők támogatták, de mivel erre a mandátumra szükség van a dublini reform átalakításának elkezdéséhez, néppárti képviselők is támogatták. A szlovákiai és magyarországi EP-képviselők ellene szavaztak vagy tartózkodtak. „Az EP készen áll a tárgyalásra és ezúton sürgetem a Miniszterek Tanácsát, hogy alakítsa ki álláspontját. Szeretnénk minél hamarabb egy jól működő, tényleges új, európai menekültügyi rendszert létrehozni” – mondta Cecilia Wikström (ALDE, Svédország) jelentéstevő. Nagy József (Híd) szerint a javaslat több pontja miatt is elfogadhatatlan.
 
„Elutasítom a tartós menekültkvóták bevezetését” – indokolta lapunknak álláspontját Nagy József (Híd-EPP) EP-képviselő. Hasonlóan vélekedik Ivan Štefanec (EPP) is. „Meggyőződésem, hogy a menekültpolitikának az egyes tagállamok hatáskörében kellene maradnia” – jelentette ki Štefanec. A tárgyalás megkezdését a javaslat alapján 390 képviselő szavazta meg, 175-en ellene voksoltak, 44-en tartózkodtak, a többiek – köztük például Csáky Pál (MKP) és Monika Beňová (Smer) – nem szavaztak.
 
Az EP állampolgári bizottsága által készített dokumentum négy alapelvre épül: minden tagállamnak ki kell vennie részét a menedékkérők befogadásában, a biztonságot garantálni kell, vagyis minden menedékkérőt szigorúan regisztrálnának, a menedékkérőknek be kell tartaniuk a szabályokat, vagyis nem hagyhatják el a számukra kijelölt államot, végül a negyedik alapján felgyorsítanák a menedékkérelmi eljárást, aki jogosult, gyorsabban letelepedne, aki nem, gyorsabban kiutasítanák.
Nagy szerint a javaslatnak több alapvető hibája van. „Nem tartalmazza az EU-ba éves szinten maximálisan befogadható személyek számát” – kifogásolta a politikus. Ez szerinte szívóhatást gyakorolhatna a menekültekre. Hibának tartja azt is, hogy hiányzik a megbízható gyakorlat a menekült-státuszra való jogosultság elbírálására és nincs végrehajtható visszatérítési-kitelepítési mechanizmus a kiutasítottakkal szemben.
 
A javaslat szerint az unió civil szervezeteket bízna meg azzal, hogy a konfliktusokkal sújtott országokban keressék meg a menekülteket, és közvetlenül az unióba szállítsák őket. „Ilyen jogot nem kellene civil szervezeteknek adni, szerintem az ő segítségüket a már itt lévők integrálása kapcsán lehetne igénybe venni” – mondta lapunknak Nagy. Kifogásolja azt is, hogy a javaslat felgyorsítaná a menekültügyi eljárást, ami visszaélésekre adna lehetőséget.
 
Az EP javaslata szankcionálná azokat az országokat, amelyek elutasítanák a menekültek befogadását: az adott ország számára – automatikusan, hivatalnoki döntés alapján – korlátoznák a hozzáférést az uniós alapokhoz. Nagy József szerint ez sérti az uniós szabályokat. „A büntetést az Európai Unió Bíróságának kellene kirónia” – véli a képviselő. A tervezetre azonban szinte biztos, hogy komoly átalakítás vár, ugyanis már több tagállam – köztük Szlovákia is – jelezte, hogy számukra elfogadhatatlan. Az EP hamarosan tárgyalásokat kezd az Európai Unió Tanácsával, amely az egyes tagállamok belügyminisztereiből áll. A közösen kialakított dokumentum újra az EP elé kerül majd, de ez még több hónapos tárgyalási folyamatot jelent.
 

Ajánló