Vállalkozás, kultúra, polgárosodás: Heckenast Gusztáv

Heckenast neve hallatán a legtöbb embernek 1848. március 15-e jut az eszébe, amikor Petőfiék nála nyomtatták ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

Ugyanakkor tévedés lenne a neves nyomdatulajdonos életművét kizárólag ehhez a naphoz kötni, hiszen közel fél évszázadon át tartó munkássága révén komoly hatást gyakorolt a korabeli magyar irodalmi és szellemi életre. Ezt az eredményekben gazdag életpályát mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár új kiállítása Vállalkozás, kultúra, polgárosodás címmel, Lipták Dorottya rendezésében.

Heckenast Gusztáv 1811. szeptember 2-án született Kassán. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az eperjesi Evangélikus Kollégiumban folytatta, de családja anyagi helyzete miatt ezt félbe kellett hagynia. 1826-ban Pestre költözött, ahol Wigand Ottó könyvkereskedőhöz állt be segédnek. Amikor a tulajdonos 1831-ben Lipcsébe költözött, Heckenast megvette tőle az üzletét, és Magyarország egyik legjelentősebb könyvkiadójává fejlesztette. 1840-ben társult a pozsonyi származású nyomdatulajdonossal, Landerer Lajossal, aki közös munkájuk során a nyomtatás technikai kérdéseivel foglakozott, míg Heckenast a könyvkiadással és a terjesztéssel.

A Landerer–Heckenast nyomda nemcsak a pesti forradalom napján játszott fontos szerepet. 1848–49-ben itt készült az akkori magyar fizetőeszköz, a Kossuth-bankó is, ráadásul Landerer tevékeny politikai szerepet is vállalt, amiért a szabadságharc után jó ideig bujdosni kényszerült. Heckenastot szintén perbe fogták, de felmentették. Ettől kezdve lényegében ő vezette egyedül a céget Landerer 1854-ben bekövetkezett haláláig, majd az örökösöktől később meg is vásárolta társa tulajdonrészét. 1873-ban vállalatát eladta a Franklin Társulatnak, melynek igazgatótanácsában még egy ideig tagként vett részt 1874-ig. Ekkor Pozsonyba költözött, és élete hátralevő részét ott töltötte, s főként német nyelvű műveket adott ki. 1878. április 10-én hunyt el, és a városban temették el.

Heckenast cége egyszerre volt nyomda, könyv- és lapkiadó, könyvkereskedés és könyvtár. Mintegy négy évtizedes kiadói tevékenysége során csaknem 1300 különböző műfajú kiadványt jelentetett meg, többek között szépirodalomi, történeti, jogtudományi, közgazdaságtani, természettudományos műveket, lexikonokat, útleírásokat és nyelvkönyveket. Ezek csaknem háromnegyede magyar, negyede német, öt darab pedig szlovák nyelvű volt. A 19. század magyar szépirodalmának egyik legjelentősebb kiadója volt, nála láttak napvilágot többek között Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Virág Benedek, Kölcsey Ferenc, Jókai Mór, Vajda János, Petőfi Sándor, Eötvös József, Czuczor Gergely vagy Jósika Miklós művei. Ő indította el az első magyar könyvsorozatot, a Magyar remekírókat is, és készítette el az első hazai színes nyomatot. Később egy kölcsönkönyvtárat is alapított, melynek állománya 8000 kötetre rúgott. A hazai sajtótörténetben is fontos szerepet játszott, nevéhez fűződik többek között az Életképek és a Vasárnapi Újság, valamint az első magyar könyvészeti folyóirat, a Bibiliographiai Értesítő elindítása. Szintén ő volt a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap kiadója.

A kiállítás előterében a Heckenast által kiadott gyermek- és ifjúsági irodalom, valamint sajtótermékek láthatók. Az első terem a Landerer–Heckenast nyomda történetét, a vállalat kiépülésének folyamatát mutatja be. Ezt olyan korabeli dokumentumok segítségével teszi, mint például a cég gazdasági szerződései, Heckenastnak a Helytartótanácshoz intézett kérvényei a nyomdászattal, könyvkereskedelemmel és a könyvtárral kapcsolatban, a Pesti Hírlapot engedélyező királyi okirat vagy a Kossuth szerkesztői levelezését dokumentáló postakönyv. Az egykor használt tárgyak és berendezések közül is több látható, mint például a cég pecsétnyomója, betűkészlete vagy az a nyomdagépe, melyen 1848. március 15-én a 12 pont és a Nemzeti dal készült.

A második terem Heckenast kiadói tevékenységet mutatja be az általa kiadott könyvek, a szerzőkkel folytatott levelezés és kézirataik segítségével, de itt látható az általa kiadott Vasárnapi Újság szerkesztőségi asztala is.

A harmadik teremben Heckenastot, a magánembert mutatja be egykori lakhelyén, a pilismaróti villán keresztül. A Feszl Frigyes tervei alapján készült épület az 1850–70-es években a magyar szellemi élet egyik fontos találkozóhelye volt, ahol a magánélet és a társadalmi élet szorosan összefonódott. Rendszeres látogató volt itt például Deák Ferenc, Eötvös József, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Gyulai Pál, Vajda János, Kemény Zsigmond vagy Tompa Mihály. Több darab látható itt a villa egykori berendezéséből, ami egyben képet ad a Heckenast család magánéletéről és a korabeli lakáskultúráról is.

A kiállítás alapvetően könyv- és művelődéstörténeti szempontból mutatja be Heckenast négy történelmi korszakon is átívelő színes életútját, de kitér a korabeli szellemi élethez fűződő rendkívül gazdag kapcsolatrendszerére is. A tárlat 2012. március végéig látható.
Vesztróczy Zsolt

Címkék 

Ajánló