Ma kezdődik a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Fordítások ünnepe

Ma délután négykor nyitották meg ünnepélyesen a B1 standot a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon – ezzel kezdetét vette Szlovákia közel 40 fordításkötetet, 7 tematikus folyóiratszámot és programok sorát kínáló irodalmi díszvendégsége a magyar fővárosban.

Pavel Vilikovský és Grendel Lajos Lucia Gardin felvételén

A világirodalom ünnepén, ahova a vasárnap esti zárásig 50–60 ezer látogatót várnak a szervezők, a díszvendég ország standján folyamatosan könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, dedikálásokkal csábítják megállásra az érdeklődőket. 

Ötven szlovák szerző és a fordítók 

Mintegy ötven szlovák szerző, valamint a rendezvényre megjelent művek „magyar hangjai”, azaz a fordítók is elkísérik a kiadványokat a könyvfesztiválra, hogy a bő egyévnyi előkészület után ez alatt a négy nap alatt kedvet csináljanak a díszvendég ország irodalmához, kultúrájához. Miroslava Vallová, a budapesti vendégszereplést koordináló szlovák Irodalmi Információs Központ igazgatója külön kiemelte, milyen fontos szerepet játszottak a válogatásban a fordítók, hiszen ők azok, akik nemcsak a bemutatandó szlovák irodalom kvalitásait, hanem a befogadó közeg elvárásait is ismerik. 

„Nagyra becsülöm a budapesti Szlovák Intézetnek, illetve Deák Renátának és Karádi Évának a munkáját, akik nagy lendülettel és lelkesen végezték a szlovák művek magyarországi propagálását – mondta el kérdésünkre az előkészületekkel, a válogatással kapcsolatban Polgár Anikó költő, fordító, egyetemi oktató. – Impozáns lett a lista, s a felmerülő témák és művek közül szerintem több is sikeres lehet, főleg egyes regények és gyerekirodalmi alkotások. Én Peter Juščák …és ne feledd a hattyúkat! című regényét fordítottam a Kalligram számára: ez poétikai újdonságokkal ugyan nem fog szolgálni a magyar olvasóknak, de a közös történelmi gyökerek, a téma és a szemléletmód révén érdeklődésre számíthat. A dokumentumokon, túlélőkkel és rokonaikkal készült interjúkon alapuló regény a Közép-Európából szibériai munkatáborokba hurcolt nők sorsát ragadja meg, egy többkultúrájú késmárki családból származó nővel a főszerepben. Emellett még két gyerekkönyvet tudtam vállalni, és néhány kortárs szlovák költőt magyarítottam a Szlováknak lenni csodás antológiába. A gyerekkönyvek szerzője, illetve társszerzője a szlovák származású, jelenleg Finnországban élő és finnül is publikáló Alexandra Salmela: ezek eleven stílusban, lendületesen, jó humorral megírt művek, bízom benne, hogy a magyar közegben ugyanolyan sikert aratnak, mint a finnben és a szlovákban. A Salmela-fordítás egyébként nem volt rutinmunka a számomra: a Zsiráfmama finn változatát már korábban is ismertem, s izgalmas kihívás volt, hogy az írónő által megírt mindkét szövegváltozattal, azokat összehasonlítva dolgozhattam. Nagyon élveztem a kortárs szlovák költészet magyarítását is, különösen azért, mert a szerkesztőtől, Németh Zoltántól szabad kezet kaptunk, magunk válogathattuk ki a kedvenceinket – én például Mila Haugová, Elena Hidvéghy-Yung, Katarína Kucbelová, Diana Tuyet-Lan Nguyen verseit –, s ez az öröm remélhetőleg az elkészült fordításokon is meglátszik.” 

Európai Írótalálkozó, Elsőkönyvesek Fesztiválja 

A könyvfesztivál idén is sokrétű, szerteágazó programot kínál, az immár szokásos „kiterjesztésekkel”. Most is része az események sodrának az Európai Írótalálkozó; a vendégek holnap négy nagy témát járnak körül. Az első Szlovákia, a díszvendég ország szerepét helyezi mérlegre a visegrádi régióban és Európában; a következő blokkban az Európai Unió irodalmi díjasai beszélgetnek az irodalmi díjak és pályázatok szerepéről, a siker és az irodalmi kvalitás összefüggéseiről; majd szó lesz Európa növekvő Kelet–Nyugat, Észak–Dél megosztottságáról, valamint egy új jelenségről, a nomádokról, hibridekről, expatokról, azaz a vándorló fiatalokról a fiatal európai irodalomban. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján 18 ország egy-egy impozáns debütálást maga mögött tudó, pályakezdő szerzőjét ismerhetik meg az olvasók. Hogy mást ne mondjunk: Magyarország színeiben Totth Benedek, a Holtverseny szerzője vesz részt a rendezvényen, Szlovákiát pedig Peter Balko képviseli, akinek a nevét Vtedy v Lošonci című regényének köszönhetően tanultuk meg. 

Egyébként: nem csak a Millenárison lehet szembetalálkozni a szlovák kultúrával ezekben a napokban Budapesten. Az Országos Széchényi Könyvtárban két kiállítás is látható: a Dunán innen, Dunán túl... tulajdonképpen a szlovák–magyar, magyar–szlovák fordításirodalom könyvszemléje, míg A szlovák irodalom arcai című kiállítás íróportrékat vonultat fel, melyeket a Pozsonyban született neves olasz fotós, Lucia Gardin készített az Irodalmi Információs Központ felkérésére. 

Gaarder kapja a Budapest Nagydíjat 

A díszvendég ország mellett minden évben van sztáríró díszvendége is a könyvfesztiválnak. Idén Jostein Gaarder norvég szerző érkezik, akinek legismertebb műve a Sofie világa – Regény a filozófia történetéről. Az olvasót kalandos európai kulturálisszellemi utazásra hívó mű bestseller lett, legalább 60 nyelvre lefordították, több mint 40 millió példányban jelent meg, 1995-ben ebből a könyvből adták el a legtöbbet a világon. Gaarder hősei gyakran gyerekek, kamaszok; a történeteit nem ritkán gyermeki szemszögből írja, a világ dolgaira, az élet „nagy rejtélyeire” rácsodálkozva. Élvezetes stílusban fogalmaz, filozófiai mélységű gondolatai tiszták, meseszövésére az egymásba fonódó, egymásba ágyazott történetek jellemzőek. A Sofie világa 1995-ben jelent meg először magyarul, majd további köteteit is lefordították (Karácsonyi rejtély, A kártya titka, Tükör által homályosan, Vita Brevis, A történetárus, A narancsos lány). Anna világa című könyve, melynek alcíme Történet a földgolyó klímájáról és környezetéről, a könyvfesztiválra jelenik meg. 

Jostein Gaarder a rendezvény díszvendégeként ma veszi át a Budapest Nagydíjat, majd Szabó T. Anna költő beszélget az íróval. (as, MTI)

Ajánló