Szabó Magda 100: Közelebb a titkokhoz

Ő írta magáról: „Két tündér gyermeke voltam.” Édesanyjáról és édesapjáról ugyanis sokáig azt hitte, megmagyarázhatatlan varázslat folytán változtak tündérré, azok között is a legnemesebb lélekké. Ilyen volt ő, Szabó Magda is, a legismertebb, a legtermékenyebb, a legsokoldalúbb magyar írók egyike. 

Szabó Magda
Fotók: Szkárossy Zsuzsa, MTI, képarchívum
Harmincéves korában jelent meg az első kötete, az utolsó 2006-ban, egy évvel a halála előtt. Gazdag az életmű, amelyet ránk hagyott. Tizenhárom regény, tíz ifjúsági és gyermekkönyv, tíz színmű- és drámakötet, három verseskötet. Írásai alapján tizenegy film született. Az ajtó című regénye, amelyből Helen Mirren főszereplésével Szabó István forgatott filmet, most jelent meg harmadszor francia nyelven, az Egyesült Államokban pedig a The New York Times az év könyvének választotta. Bereményi Géza szerint meglepően vagány, kacér nő volt. Háy János még tovább megy: „Ő maga volt a rock and roll!” Szabó T. Anna „nagy munkával kikalapált páncél”-ról beszél vele kapcsolatosan, páncélról, amely „titkos hullámhosszon, de magányt sugárzott, különleges és magába zárt egyéniséget”.
 
Születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából több helyen emlékeznek rá. Debrecenben, az írónő egykori iskolájában, a Dóczyban, amelyről Szabó Magda mindig nagy elismeréssel nyilatkozott, külön épületben rendeztek kiállítást a negyvenkét nyelvre lefordított írónő szellemi és tárgyi hagyatékából. Budapesten, a Pollack Mihály téren, a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen interaktív Abigél-kiállítás nyílt. A látogató sorra megtekintheti az 1978-ban Szerencsi Éva, Piros Ildikó, Ruttkai Éva, Básti Lajos, Garas Dezső, Balázsovits Lajos, Bánfalvy Ágnes és Egri Kati főszereplésével készült tévésorozat kellékeit. Beülhet Torma Gedeon igazgatói irodájába, magára veheti Vitay Georgina egyenruháját, körbejárhatja Abigél szobrát, a kívánságkorsót, és láthatja azt a lemezjátszót is, amely a sorozat utolsó epizódjában szólal meg, amikor Vitay Georgina megszökik a Matula Református Gimnáziumból.
 

Horn Mici (Udvaros Dorottya) jelmezei az Abigél zenés változatában
 
Abigélnek szenteli szép házi kiállítását a Főváros Operett Színház is, ahol 2008. március 27-én mutatták be a Kocsák Tibor–Miklós Tibor szerzőpáros alkotását, Somogyi Szilárd ötlete alapján. Ő adaptálta zenés színpadra Szabó Magda regényét. A Horn Micit alakító Udvaros Dorottya beszédes, jellemformáló ruháit (jelmeztervező: Velich Rita) meg is tekinthetik az érdeklődők, sőt a közelben levő korsóban még üzenhetnek is Abigélnek. A válaszhoz a tanácskérőnek nem a posta-, hanem az e-mail címét kell feltüntetnie. Modern idők, gyors levélváltás. 
 
A kiállítás tablóin az írónő gondolatai.
 
„Filmszínésznők pillantásait gyakoroltam, minden érdekelt, ami színház, játék, alakítás.”
 
„Apám meg is kérdezte az érettségi előtti héten, nem szeretnék-e latintanár helyett inkább színésznő lenni. Dühösen ellenkeztem, engem senki ne fojtogasson vagy hurcoljon a színpadon, mint Desdemonát.”
 
Életének későbbi korszakára, érzelmi állapotára a következő sorok utalnak.
 
„A Kossuth-díj kissé nyomasztott, olyan tekintetben: ha klasszikus leszek, megmerevednek az ízületeim.”
 
Őszinte szavak a következők is:
 
„Nem volt nekem más eredményem, csak amit nem is reméltem. A halálos szerelem, a beteljesült boldogság.”
 

Szabó Magda alkalmi ruhája
 
Szabó Magda-interjút is kap a kiállítás látogatója, méghozzá televíziós interjút, s az Abigél különböző könyvbeli kiadásait is láthatja. Egyetlen szelet ez az írónő életéből, egy nagy sikerű előadás szívet melengető záróakkordja ez a Nagymező utcai tárlat.
 
Több terem anyaga visz még közelebb Szabó Magda világához a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol az Annyi titkom maradt című dokumentumanyagot tekinthetik meg az érdeklődők. Személyes tárgyakból itt sem kapunk sokat, de láthatjuk az anya, Jablonczay Lenke tükrét, amelyet később az írónő használt, Szabó Elek, az édesapa bőrtáskáját és az írónő egyik színes alkalmi ruháját. Fényképekről néznek ránk a család rokonai, és itt van a debreceni növendéktársak pompeji vörösben pompázó, hajdani konfirmációs ruhája, Arany János költeményeinek egy réges-régi, arany betűkkel ékesített, piros kötete. Szemünk előtt elevenednek meg Szegedi Katalin csodálatos illusztrációi a Tündér Lalából, Szántó Piroska rajzai a Sziget-kékből, láthatjuk Szabó Magda Magyar dolgozatok füzetét 1934-35-ből, Emerenc fekete ruháját Szabó István filmjéből, a jelmeztervező, Náray Tamás szalonjából, a falakon pedig több idézetet olvashatunk az írónő gondolattárából.
 
„Számomra kenyér és víz az irodalom.”
 
„Milyen őrület, hogy valakinek csak múltja legyen, a jelene temető, a jövője sír.”
 
„Fanyar felnőtt voltam. Komolyan éreztem a lét gyönyörűségét.”
 
„Én én vagyok, de bizonyos órákon mégsem én.”
 
„Reális fénykép rólam nem marad, nekem is csak maszkjaim voltak.”
 
„Úgysem fogják tudni, ki voltam.”
 

A debreceni kiállítás
 
Külön terem anyaga Szabó Magda és Szobotka Tibor, az írópáros, férj és feleség szoros kapcsolata. Fotók, különböző kötetekből ide másolt mondatok idézik meg e két ember izgalmas egyéniségét. Szobotka Tibor maga is biztatta feleségét a Jablonczay Lenke életéről szóló könyv megírására, bár Szabó Magda sokáig ellenkezett. Még Illés Endre ösztönzését is elutasította egy ideig. „Vonzott és taszított a feladat” – vallotta be később.
 
„Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: »Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.«”
 
Végül meg is tette. Képes volt erre. Így született meg a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb regénye, a Régimódi történet, amely újabb fényes gyöngyszeme lett Szabó Magda írói-királynői koronájának.
 
Fényes szobákba lép be, aki most indul el feléje.

Ajánló